A térdek megmentése, 1. fejezet: PRP terápia
Hogyan zajlik egy PRP kezelés? Mik az előnyei és hátrányai? Miért lehet jó megoldás akár futóknak, akár más sportot űzőknek? És mit várok mindettől?
Fiatalság, bolondság
Bár az ortopéd szakorvos szerint a térdemben található porcok a koromnak megfelelő állapotban vannak, én azért kétlem, hogy minden 42 éves, vagy ennél idősebb futó ilyen kellemetlen fájdalmakkal küzd. Ha őszinte akarok lenni magammal, hamar fel is sejlenek azok a gyerekkori emlékek, amikor nem bántam a térdeimmel kesztyűs kézzel. Első helyen a serdülőkori konditermes évek, ahova önbizalom-hiányos gyerekként tévedtem le, és mindent hajlandó voltam bevállalni, hogy ezen az állapoton változtassak. Mindent. Így mozgattam meg akkora súlyokat, amiket egy 15 éves csak ritkán mozgat meg. Guggolás, lábtoló, kitörés. Jóval nagyobb izomzat, mint amit az akkori ízületeim elviseltek volna. Edzés utána azonnal pár óra fallabda, mert miért ne. Regeneráció, pihenőnap, na ne nevetess! “Majd pihenek a nyugdíjas éveimben.” No pain, no gain.
A csattanó
Fiatalon a térd még nem jelez, csendben sír, nyög, szenved. A motorbalesetem 14 évvel ezelőtt viszont már sokkal látványosabb volt. Nem csak az esés, miután 360 fokos szaltót mutattam be levegőben, hanem a röntgen is. Ahogy belerepesztettem az elém álmoskásan kiguruló autó elejébe, az ütközés pont a térdeimet érte, ahogy a kormányba csapódtak. Az egyik lábamban a sípcsont, a másikban a térd tört. Műtét nincs, 3 hónap gipsz, további hosszú hónapok a felépülésig. Teljesen sosem sikerült, mert a bal lábam azóta sem egyenesedik, 10 százalék hiányzik hozzá.
A fallabdától elköszöntem, a futásból teljesen visszavettem, csak 10-15 perces bemelegítésre használtam a futópadot. Bár fájdalom még nem jelentkezett, egy céges kollégákkal (és egy rettentő rossz, olcsó cipőben) megfutott Ultrabalaton, majd egy Spar Maraton-váltó egyértelműsítette: nem úszom meg a műtétet. Sőt, jöjjön egyből három! Az első kettő artroszkópos műtét a Balesetin egy nem túl ügyes doktor által semmilyen eredményt nem hozott, majd az ország akkori legjobbja, dr. Abkarovits Géza Százhalombattán szépen kipofozta. Műtét után még 3 hialuronsavas injekció a jobb térdbe. A legjobb kezelést kaptam.
Attila fut
Tünet- és fájdalommentes évek következtek, aminek köszönhetően a futás is visszakúszott az életembe. Nem mondanám, hogy “szépen, lassan”, hiszen az első lefutott 2 kilométer után 3 év alatt jutottam el a 3-óra alatti maratonig, de a térd-problémám előbb-utóbb amúgy is kiújult volna. Újabb MR vizsgálatok, a fájdalom forrása világos. A porc mindkét mindkét térdben erősen kopott, a bal térdben mindez megspékelve egy sérült meniscus porcgyűrűvel. Hogy ezt egy szerencsétlen mozdulat vagy az elkopott porcok miatti nagyobb behatás okozta, nem egyértelmű, de mindegy is. Aggodalom így is, úgy is lenne.
Műtét helyett (előtt) PRP kezelés
A sportorvos a meniscus szakadásának jellege miatt (ti. a szakadás nem vertikálisan, hanem horizontálisan keletkezett) nem javasol műtétet, ellenben PRP-terápiát (PRP - Platelet Rich Plasma) vagy hialuronsavas injekciót igen. A döntést rám bízza, de a PRP-nek nagyon jók az eredményei. Bár korábban a hialuronsav segített már, most mégis az előbbi mellett döntök, mivel mindkét térdemet kezelni kell, és ebben az esetben olcsóbb a PRP. Ilyenkor ugyanis a gyógyszer a saját a vérünkből készül, csak kétszer annyit kell levenni belőle.
A gyógyszer, ami valójában egy trombocitadús plazmainjekció. A frissen levett vért egy készülékben 30 perc alatt szétválasztják, és az így megszerzett trombocitákban sűrű anyagot egy vastag tűvel visszajuttatják a sérült ízülethez, ahol elindul a biológiai regeneráció. Vagyis a szövetek és sejtek megújulnak, a porc szaporodásnak indul, a gyulladás csökkenni kezd.
A PRP-kezelés előtt a sportorvos ugyan javasol egy labor-vizsgálatot, hogy kiderüljön, van-e elég trombocita a véremben, ezt sok másik rendelőben nem igénylik. Az Ormos Intézetben sem, ahol végül a kezelést kértem. (Én azért megcsináltattam a labort, a számok szerencsére rendben vannak.)
Bár néhány évtizedes emlékem szerint az Ormos Intézet az a hely, ahol retinából jósolnak és kézrátétellel gyógyítanak, ennek most nyoma sincs. Egy standard magánorvosi rendelő egy old-school épületben Kispestnek nem épp a legszebb részén (az új Bozsik Aréna nyilván sokat dob a környék látképén), a megszokott szakorvosi vizsgálatokkal, igazi orvosokkal. Csütörtökön hívom őket, hétfő 10-re már meg is van az időpont. Ugyan a kezelést megelőzően az ortopéd szakorvosi vizsgálat kötelező, ha ott nem jön szembe egyéb akadály, a PRP-kezelés azonnal elvégezhető. Így is lett.
10-re érkezem az ortopédiai szakorvosi vizsgálatra. MR elemzés, gyors manuális vizsgálat, 5 perc múlva már a csapolják a karomat. A gyógyszer 30 perc alatt kész, 2 kellemetlen szúrás, 11-kor már úton vagyok hazafelé.
A lábam nem fáj (sokkal) jobban, mint amúgy, nincs rajta duzzanat, nem gyulladt, mégis óvatosan lépkedek az autóhoz.
A kezelés után ugyanis szigorú pihenés javasolt, hogy az anyag nyugodtan kifejthesse hatását. Pár napig csakis a legszükségesebb mozgás, 2 hétig semmi megerőltetés. Pici és könnyű aktív mozgásokat csak a 3. héttől lehet visszahozni, fokozatosan, rendkívül nagy fegyelemmel.
És ezután?
A szakirodalom szerint a fájdalom a 4. hétre múlik el teljesen, akkor lehet picit feljebb kapcsolni az aktivitási fokozaton. Nem túl bíztató, egy olyasvalakinek, aki az elmúlt 10 évben egybefüggően maximum 5 napot pihent, de talán még mindig jobb, mint műtét után lábadozni. A csontvégeket borító fényes porc nagy valószínűséggel új erőre kap majd, a meniscus-ról (ami egy rostosabb anyagból készült speciális porc) viszont megoszlanak a vélemények. A sportorvos szerint “jó hatással lesz rá” a PRP, az ortopéd szakorvos szerint ennek semmi esélye. Ha utóbbinak van igaza, és ez a sérült meniscus továbbra is fájdalmat okoz, akkor a műtét elkerülhetetlen. Ha így lenne, február végére már megvan az időpontom Abkarovits doktorúrhoz. Rég láttuk egymást.
Ha visszatérhetek a korábbi aktív életemhez, a térdek megmentése és karbantartása továbbra is (innentől valószínűleg életem végégig) napirenden marad. Ennek egyik legfontosabb pillére egy, a futáshoz jobban passzoló verseny-súly elérése. Ami nagyjából 10 kilós fogyást jelent a jelenlegi (nem túl zsíros) testsúlyomból, vagyis az izomzatból is eresztenem kell.
A másik pillér a térdet támogató szalagok és izomzat megerősítése, ami a tavalyi évben valóban kicsit háttérbe szorult.
A cél világos, az eléréséhez szükséges eszközeim megvannak. Innentől már csak rajtam múlik, hogy fegyelemmel és következetességgel, kitartással és türelemmel el tudom-e érni. Ez az évem erről fog szólni.
Ha bármilyen kérdésed lenne a PRP-kezeléssel vagy bármi mással, írj nyugodtan. Válaszolhatsz erre a levélre is, vagy írj az attila@futoedzo.com címre.